Intézménymutató:
Volt Politikai Foglyok Orszagos Szovetsege /es helyi szervezetei/
1990. március 11.
Márc. 11-én tartották Kovászna megye volt politikai foglyainak alakuló ülését. A megjelentek felidézték a tragédiák sorozatát. A megyében tíz embert végeztek ki azon a címen, hogy 1956-ban a forradalom hatására mozgalmat indítottak. Rajtuk kívül akkor még sokan kaptak életfogytiglan vagy tíz-húsz éves börtönbüntetést. - 1957-ben több diák, osztályfőnökükkel együtt, 10-12 évi börtönbüntetést kapott azért, mert márc. 15-én megkoszorúzták az 1848-as emlékművet. A besúgók, árulók és kínzók nagy része magyar janicsár volt. Az ülésen megválasztották a vezetőséget: Török József elnök, Csobotár István titkár, Pap Sándor és dr. Vajna László alelnökök. /Volt politikai foglyok egyesülete. = Székely Újság (Kézdivásárhely), márc. 31./
1990. április 11.
A Volt Politikai Foglyok Szövetsége Kovásznai megyei szervezete /Török József elnök és Csobotár István titkár/ tiltakozott a kirakatper ellen: a marosvásárhelyi események miatt egy kirakatperben hét cigány származású munkásembert ítéltek el /Kalló Géza, Puczi Kozák Ernő, Puczi Kozák Géza, Puczi Kozák Sándor, Calculea György, Horvát István és Grecui Béla/, akiket szövetségük tiszteletbeli tagjaik közé sorolt. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./
1991. szeptember 16.
Szept. 16-án ült össze az a munkacsoport, amelyet a kommunizmus törvény elé állítására alakítottak. A Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetsége mellett jelen voltak az ügyészség és az emberjogi szervezetek képviselői. Megállapították, hogy hozzá kellene férniük a Securitate, az RKP KB, a Fegyintézetek Igazgatósága és a Milícia Felügyelősége irattáraihoz. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
1992. január 13.
Az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ emberei zaklatják a volt politikai elítélteket, valamint azok családtagjait, jelentette ki Ticu Dumitrescu, a Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke. Őt magát is nemegyszer megtámadták, letaszították mozgó villamosról, leveleit csak nagy késéssel kapja kézhez. /Cotidianul (Bukarest), jan. 13./
1992. december 16.
Temesvár lakosai dec. 16-22 között emlékeznek az 1989-es eseményekre. Provokációval kezdődött az emlékezés, ismeretlenek dec. 15-én fölgyújtották a December 17-e Társaság székházát. A tűzoltók hamar eloltották a lángokat és megállapították a szándékos gyújtogatás nyomait. Kiállítást nyitottak meg és Tőkés László püspök kezdeményezésére konferencia kezdődött, Igazságtétel és megbékélés címmel. A résztvevők állást foglaltak az RMDSZ parlamenti frakciójának novemberi nyilatkozata mellett, kérték a nemzetiségi minisztérium felállítását, indítványozták valamennyi nemzeti kisebbséget tömörítő egyesület létrehozását. /Magyar Nemzet, dec. 18., Magyar Hírlap, dec. 16./ December 17-én Temesváron az Opera téri nagygyűlésen felszólalt Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Corneliu Coposu parasztpárti vezető, Constantin Dumitrescu, a volt politikai foglyok szövetségének elnöke, Andrei Corneanu ortodox érsek. A református templomban celebrált ökumenikus istentiszteleten megjelent Tőkés László mellett Bánát ortodox metropolitája, Sebastian Kräuter temesvári püspök, a szerb ortodox egyház vikárusa és Neumann Ernő temesvári főrabbi. /Népszabadság, dec. 17./
1993. április 2.
Ápr. 2-án Sepsiszentgyörgyön rendezett az RMDSZ tiltakozó nagygyűlést a román prefektusok kinevezése ellen. Mintegy húszezren jöttek el. Nemes Antal városi RMDSZ-elnök, Váncsa Árpád, a magyar ifjúsági szervezet, a kézdivásárhelyi RMDSZ, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége képviselői mondtak beszédet, felszólalt Movila Maria, a Román Embervédő Liga tagja is. Magyari Lajos költő-szenátor hangsúlyozta, gátat kell vetni a kisebbségellenes erők tevékenységének. Az elfogadott nyilatkozat helyszíni tárgyalásra hívta a kormányt. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, ápr. 3./
1993. november 25.
Romániában elmaradt a besúgók, a szekusok leleplezése. Claudiu Iordache /Temesvár/ képviselő ugyan javasolta a tisztségviselők átvilágítását, azonban ezt a kérdést nem tűzte napirendre a parlament, sőt a képviselő javaslatának nyoma veszett. Most a Volt Politikai Foglyok Egyesülete nevében Ticu Dumitrescu parasztpárti képviselő újra kezdeményezte az átvilágítást. Most vizsont már a parlamentben vannak a régi rendszer kiszolgálói, Adrian Paunescu, Ceausescu udvari költóje é a többi. /Gyarmath János, Bukarest: Elmaradt a nagy leleplezés. = Magyar Nemzet, nov. 25./
1995. január 3.
A Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Recski Szövetség és a Politikai Foglyok Országos Szövetsége közös nyilatkozatot adott ki a Tőkés Lászlót ért vádakról. Ebben leszögezik: "Mint a magyar politikai áldozatokat tömörítő és képviselő társadalmi szervezetek, határozottan és egyértelműen kiállunk Tőkés László mellett, és sorstársunknak tekintjük. Egyben felhívjuk a romániai magyarságot, ne engedje, hogy ilyen olcsó ürügyekkel megbontsák az egységét, mert a támadókat csak egy cél vezérli: gyöngíteni az erdélyi magyarságot." /Új Magyarország, Pest Megyei Hírlap, jan. 3./
1995. január 12.
A Romániai Magyar Kisgazdapárt Mihály József elnök jegyezte állásfoglalása hitet tesz Tőkés László püspök mellett, a háromszéki Volt Politikai Foglyok Szövetsége nem kíván állást foglalni, de diverziós eredetűnek tartják az egész ügyet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
1995. július 31.
Júl. 29-30-án rendezték meg Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Szövetségének találkozóját, melyen Brassó, Maros és Kolozs megyék, valamint Székelyudvarhely egykori bebörtönzöttei vettek részt. Jelen volt Gagyi Balla István kolozsvári történész, aki az 1956-os forradalom miatt Romániában börtönbe vetett személyek élettörténetét rögzíti. Török József, a szövetség Kovászna megyei elnöke elmondta, hogy a diktatúra áldozatainak emlékére már 1990-ben kopjafát állítottak Sepsiszentgyörgy központjában, kopjafa őrzi Torján a kivégzett Ábrahám Árpád plébános és Kézdivásárhelyen az ugyancsak mártírhalált halt Kónya István emlékét is. Mindkettőjüket a Szoboszlay perben ítélték halálra. A résztvevők tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el a jogfosztó törvények ellen, így az oktatási törvény, az egyházi tulajdon rovására történt jogtalanságok megerősítése ellen és a magyarságot ért sajtótámadások ellen. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./
1995. október 16.
A Romániát ismét fenyegető önkény ellen tiltakozott 119 román ellenzéki értelmiségi, író, művész, politikus, szakszervezeti vezető. Közös felhívásukban a törvénykezés rendőri jellegét ítélték el. Az államtitok védelme, a Büntetőtörvénykönyv módosítására vonatkozó tervezetek az emberi szabadságjogok megsértését tartalmazzák, korlátozzák az információhoz, a szabad utazáshoz, a magánélethez fűződő jogokat, a sajtóbírálatot börtönnel büntetik. "E folyamat rendőri logikája nyilvánvaló, és végső soron a reformfolyamat akadályozását célozza, mivel a jelenlegi rezsim ebben látja a hatalmát fenyegető legfőbb veszélyt." A Polgári Szövetség civil szervezet által kezdeményezett felhívás aláírói között van többek között Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció ellenzéki pártszövetség elnöke, Ana Bladiana írónő, a Polgári Szövetség vezető személyisége, Andrei Pippidi történész, Octavian Paler publicista, Victor Ciorbea szakszervezeti vezető, Constantin Ticu Dumitrescu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ A szabad tájékoztatást akadályozó titokvédelmi törvény, a lakossági nyilvántartás megszigorítása és a külföldiek rendőrségi bejelentését kötelezővé tevő intézkedésellen tiltakoztak. /Magyar Hírlap, okt. 16./
1995. október 21.
Fónay Jenő lemondott a Magyarok Világszövetségében betöltött alelnöki posztjáról. Távozásának az is az oka, hogy állandósultak az MVSZ-ben a viták. Bakos István, az MVSZ főtitkára elmondta, hogy Fónay továbbra is az MVSZ elnökségi tagja, távozásának indoka az, hogy a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöki teendői mellett nem tudja vállalni a szervezet alelnöki tisztségét is. /Népszabadság, okt. 21./
1995. október 21.
Fónay Jenő lemondott a Magyarok Világszövetségében betöltött alelnöki posztjáról. Távozásának az is az oka, hogy állandósultak az MVSZ-ben a viták. Bakos István, az MVSZ főtitkára elmondta, hogy Fónay továbbra is az MVSZ elnökségi tagja, távozásának indoka az, hogy a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöki teendői mellett nem tudja vállalni a szervezet alelnöki tisztségét is. /Népszabadság, okt. 21./
1996. február 26.
A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei oldalas összeállításokban "leleplezte" a vezető ellenzéki politikusokat, legutóbb például a Volt Politikai Foglyok Egyesületének országos elnökét, Ticu Dumitrescut, közben a kormánypárt, az SZDP ügyvezető elnöke, Adrian Nastase hangoztatta, hogy a választási kampányban kerülni kell a személyes vádaskodásokat. Gyarmath János emlékeztetett, mi mindent ígért az SZDP az előző választáson: egymillió munkahelyet, szociális védőhálót, az ifjaknak lakást, növekvő béreket... A vezető kormánypárt most vadászatot indított nem kompromittált, ismert emberek után, ennek megfelelően énekesek, sportolók, színészek sorakoznak fel az SZDP zászlaja alatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
1996. április 24.
A Kovászna Megyei Volt Politikai Foglyok Szövetsége megtartotta éves közgyűlését. Megállapították, hogy azok az eszmék, amelyekért börtönt viseltek, nem valósultak meg. Az elítéltek mintegy 30 %-át kitevő magyar bebörtönzöttek nem képviselik súlyuknak megfelelően a magyar etnikumot, ellenkezőleg: érezhető a gyanakvás velük szemben. A közgyűlés résztvevői úgy látták, hogy országos szintű összefogásra van szükség, mert az országos szövetséget egyre sikeresebben támadják a volt legionáriusok. A magyaroknak külön kellene összefogniuk. Egy ilyen találkozó házigazdája szívesen lenne Sepsiszentgyörgy, ahová az 56-osokat várnák, írta a közgyűlésről beszámoló Puskás Attila, a Kovászna Megyei Volt Politikai Foglyok Szövetségének alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
1996. június 13.
Gyergyószárhegyen jún. 13-án a Volt Politikai Foglyok Szövetsége - tisztelettel mlékezve Ambrus József egykori szárhegyi plébánosra - emlékművet avatott a kommunista diktatúra két 1949-es áldozata emlékének, Czimbalmos Lajosnak és Csergő Vilmosnak. 949. jún. 11-én fekete autó állt meg a plébánia előtt, Ambrus József plébánost keresték, akit arról faggattak, miért küldi vissza az állami fizetést, próbálták bizonygatni, hogy ezt Márton Áron püspök utasítására teszi. A plébános kitartott amellett, hogy ezt saját elhatározásából cselekedte. A lakosságot megrémítette a fekete autó megjelenése. Valaki félreverte a harangokat, a tömeg elkergette a látogatókat. Másnap éjjel fegyveresek vették körül a falut, többszáz embert elhurcoltak. A brutális "kihallgatást" jelezte, hogy Czimbalmos Lajos belehalt a verésbe. Néhány hét múlva a letartóztatottak nagy részét hazaengedték, de bebörtönözték Ambrus József plébánost és nyolc szárhegyi férfit, akik közül Csergő Vilmos a szamosújvári börtönben halt meg. Ambrus József plébánost kétszer vitték el, összesen tíz évet töltött börtönben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1996. október 21.
Az 1956-os forradalom eseményeivel kapcsolatban Romániában bebörtönzött személyiségek egy csoportja, Hargita megyei 56-osok Fónay Jenőnek, a POFOSZ /Politikai Foglyok Országos Szövetsége/ elnökének írt levélben tiltakozott amiatt, hogy a forradalom 40. évfordulójának budapesti megemlékezéseire nem kaptak meghívást. Budapestre olyan személyeket hívtak meg, akiknek semmi közük sem volt 1956-hoz és nem szenvedtek a kommunista diktatúra börtöneiben. A levelet Daday Zsolt, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Hargita megyei fiókjának elnöke, Kelemen Csongor, Páll László és Sándor Balázs alelnökök, Kimpián György gyergyószentmiklósi ügyvéd és sokan mások írták alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
1996. október 21.
Az 1956-os forradalom eseményeivel kapcsolatban Romániában bebörtönzött személyiségek egy csoportja, Hargita megyei 56-osok Fónay Jenőnek, a POFOSZ /Politikai Foglyok Országos Szövetsége/ elnökének írt levélben tiltakozott amiatt, hogy a forradalom 40. évfordulójának budapesti megemlékezéseire nem kaptak meghívást. Budapestre olyan személyeket hívtak meg, akiknek semmi közük sem volt 1956-hoz és nem szenvedtek a kommunista diktatúra börtöneiben. A levelet Daday Zsolt, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Hargita megyei fiókjának elnöke, Kelemen Csongor, Páll László és Sándor Balázs alelnökök, Kimpián György gyergyószentmiklósi ügyvéd és sokan mások írták alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
1996. december 18.
Székelyudvarhelyen a kommunista diktatúra és a második világháború áldozataira emlékező emlékművet avattak, Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotását. Beszédet mondott Páll László, Politikai Foglyok Országos Szövetségének helyi elnöke és Kedei Mózes unitárius lelkipásztor. A szobrot dr. Silay Ferenc, a szövetség udvarhelyi rangidős tagja leplezte le, akit többször letartóztattak a kommunista rezsimben. Először 1947-ben, szabadulása után 1949-ben kényszerlakhelyre hurcolták, lakása, könyvtára, minden értéke odaveszett, 1950-ben újból érte jöttek, akkor megúszta pár hónappal, 1965-ben államellenes izgatásért öt évre ítélték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
1997. január 13.
Jan. 13-án Octavian Radulescu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének volt elnöke beperelte Ion Iliescu exelnököt. A vád: közvélemény félrevezetése, erőszakra való felbujtás, hamis tanúvallomás az Egyetem téri események, az 1990-es és 1991-es bányászjárás kapcsán. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
1997. szeptember 4.
Szept. 4-én nagy vitát kavart a parlamentben az átvilágítási törvénytervezet, amelyet Ticu Dumitrescu szenátor, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke nyújtott be /Frunda György szenátorral közösen dolgozták ki/. Ticu Dumitrescu azzal vádolta Ion Diaconescu parasztpárti elnököt, hogy elszabotálja a Securitate egykori irataihoz való hozzáférés lehetőségét szabályozó törvény tervezetének napirendre tűzését. /Magyar Nemzet, szept. 6./
1997. október 23.
Páll László, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége udvarhelyszéki szervezetének elnöke emlékezett vissza börtönéveire. Az 1956-os forradalom hírére két osztálytársával Magyarországra akart átszökni, hogy segítsen a forradalmároknak. Ez a terve nem sikerült. 1959-ben megszüntették a Bolyai Egyetem önállóságát és megszüntették Marosvásárhelyen a tiszta magyar gimnáziumokat. Páll László ez ellen tiltakozó aláírásokat kezdett gyűjteni. Besúgók feljelentették, 1960. június 28-án fegyveres összeesküvés címén, hamis váddal letartóztatták. Tizenegy hónapig tartottak a kihallgatások a Securitatén, ezalatt idegileg és fizikailag kikészítették őket, a verés hatására képtelenségeket tartalmazó jegyzőkönyveket is aláírtak. A tárgyaláson 24 főt ítéltek el, hat évtől huszonöt évig terjedő börtönre. Nehéz munkát végeztettek velük, mindig éheztek, a börtönben a rabokat verték. Páll Lászlóz elvitték a Duna-deltába is. Az ottani lágerek főhadiszállása Peripravara volt. Páll László 1964-ben szabadult. Azután sem volt könnyű az élete. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 23./
1999. május 8.
Máj. 5-én ismeretlen tettesek több hétvégi faházat törtek fel és forgattak fel alaposan Gyergyószentmiklóson, köztük György Sándor parlamenti irodavezető és Salamon László, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének titkára faházait. Bizonyos jelek, mint a lefordított kereszt és fenyegető feliratok a falakon, arra utalnak, hogy a vandál rongálást sátánisták hajtották végre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
1999. június 29.
Tusnádfürdőn tartotta 6. kongresszusát a Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetsége(AFDPR). A testület megerősítette tisztségében Constantin Ticu Dumitrescu elnököt. A kongresszus döntése értelmében évente országos tanácskozást szerveznek a szövetség tagjai, azzal a céllal, hogy fenntartsák a kapcsolatokat az egyre fogyatkozó számú bajtársak között, és időről időre "felmérjék a nemzet állapotát", hisz politikai elítélt-múltjuk a román társadalom egyik alapvető erkölcsi támpontjává teszi őket. A testület eldöntötte azt is, hogy a szövetség tiszteletbeli tagjává fogadják mindazokat, akik a volt Szovjetunió lágereiben hunytak el, valamint azokat, akiket ítélet nélkül végeztek ki. Viták során a küldöttek úgy határoztak, hogy a Romániai Demokratikus Konvencióban maradnak, és továbbra is támogatják Emil Constantinescu államfőt, valamint a Vasile-kabinetet. A testület ugyanakkor kizárta a szövetség soraiból a parasztpárt székházában létrejött másik volt politikai fogoly-szövetség tagjait, köztük több magas rangú parasztpárti tisztségviselőt. Felkérték Constantinescu államfőt, hogy ne hirdesse ki a szekusdossziék törvényét a parlament által elfogadott megcsonkított formában. - Constantin Ticu Dumitrescu a Hargita Népe kérdéseire válaszolva a nevével jelzett törvénytervezetről elmondta: "Eredeti szándékom azt volt vele, hogy a volt politikai rendőrség szerepét ellátó szekuritátét leleplezzem.". "Az eredeti tervezet szavatolta minden állampolgárnak azon jogát, hogy megismerhesse saját iratcsomójának tartalmát, valamint minden állami tisztségviselő múltja ismertté váljék, ugyanakkor ismertté váljanak a politikai rendőrség által végrehajtott gyilkosságok. Szerettem volna elérni az állambiztonsági tisztek név szerinti leleplezését, valamint azt, hogy váljon nyilvánossá nemcsak a megtorló szervezet, hanem a parancsot kiadó pártszervek tevékenysége is. A volt állambiztonsági irattárakat ténylegesen át kellett volna vegye egy erre kijelölt testület. Sajnos, ezek az eredeti elképzelések háttérbe szorultak, a törvény nem az általam kitűzött célt követi." /Sarány István: Volt politikai foglyok kongresszusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./
1999. október 21.
Gyergyószentmiklóson a Volt Politikai Foglyok Szövetségének helyi szervezete okt. 23-án, megemlékezik az 1956-os forradalom és szabadságharc 43. évfordulójáról. Beszédet mond Salamon László volt 56-os politikai fogoly és Hajdó István főesperes. /Az 1956-os forradalom emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
1999. október 23.
Gyergyószentmiklóson okt. 23-án emlékeztek az 1956-os forradalom 43. évfordulójáról. Az ünnepi szentmisét Hajdó István főesperes celebrálta, a templomból a jelenlévők a temetőbe, a Politikai Áldozatok Emlékművéhez vonultak, ahol elsőként a közelmúltban 56-os vitézzé avatott Salamon László emlékezett a forradalomra. Dézsi Zoltán prefektus beszédében kitért arra, hogy a mai nemzedéknek jobban kellene ismernie történelmét. - A gyergyószentmiklósi Salamon Lászlót október 2-án Vitézzé avatták Budapesten. A magyarországi Vitézi Rend elismert tagszervezete a nemzetközi lovagrendek társaságának. Tagjai lehetnek, akik az I. és II. világháborúban, valamint az 1919-es Kommün leverésében kiemelkedő haditettet hajtottak végre. 1956 után a rend úgy döntött, hogy a forradalom vitéz harcosait is fölveszi tagjai közé. Október 2-án 60 volt 56-os harcost avatott Vitézzé Holl Ferenc főkapitány Budapesten, s a hatvan vitézből egyetlen egy erdélyi, Salamon László, aki részt vett a Bem téri, és a többi utcai tömegtüntetésen, a politikai foglyok kiszabadításában, s aki tetteiért később Romániában nehéz börtönéveket viselt el. Nem ez az első kitüntetése. Részesült már a Magyar Köztársaság, a Volt Politikai Folyok Szövetsége, az 56-os Magyarok Világszövetsége, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége és Pongrácz Gergely 56-os corvinközi parancsnok személyes kitüntetésében, és magáénak tudja az Angol Egyesült Királyság Bradford-i 56-os Politikai Szervezetének érdemkeresztjét is. /Gál Éva Emese: 1956 emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1999. október 23.
Gyergyószentmiklóson okt. 23-án emlékeztek az 1956-os forradalom 43. évfordulójáról. Az ünnepi szentmisét Hajdó István főesperes celebrálta, a templomból a jelenlévők a temetőbe, a Politikai Áldozatok Emlékművéhez vonultak, ahol elsőként a közelmúltban 56-os vitézzé avatott Salamon László emlékezett a forradalomra. Dézsi Zoltán prefektus beszédében kitért arra, hogy a mai nemzedéknek jobban kellene ismernie történelmét. - A gyergyószentmiklósi Salamon Lászlót október 2-án Vitézzé avatták Budapesten. A magyarországi Vitézi Rend elismert tagszervezete a nemzetközi lovagrendek társaságának. Tagjai lehetnek, akik az I. és II. világháborúban, valamint az 1919-es Kommün leverésében kiemelkedő haditettet hajtottak végre. 1956 után a rend úgy döntött, hogy a forradalom vitéz harcosait is fölveszi tagjai közé. Október 2-án 60 volt 56-os harcost avatott Vitézzé Holl Ferenc főkapitány Budapesten, s a hatvan vitézből egyetlen egy erdélyi, Salamon László, aki részt vett a Bem téri, és a többi utcai tömegtüntetésen, a politikai foglyok kiszabadításában, s aki tetteiért később Romániában nehéz börtönéveket viselt el. Nem ez az első kitüntetése. Részesült már a Magyar Köztársaság, a Volt Politikai Folyok Szövetsége, az 56-os Magyarok Világszövetsége, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége és Pongrácz Gergely 56-os corvinközi parancsnok személyes kitüntetésében, és magáénak tudja az Angol Egyesült Királyság Bradford-i 56-os Politikai Szervezetének érdemkeresztjét is. /Gál Éva Emese: 1956 emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1999. november 15.
Nov. 14-én felavatták Szatmárudvarin a Volt Politikai Foglyok Szövetsége kezdeményezésére emelt emlékművet, amely román és magyar nyelven hirdeti: "A kommunizmus áldozatainak emlékére, kiket 1949. augusztus 16-án kivégeztek." A község négy egykori lakosát /Papp Endrét, Chira Gézát, Bíró Endrét, Gyulai Sándort/ 1949. augusztus 16-17-én kivégezték a Szekuritate emberei. Az emlékművet Kovács Albert lázári kőfaragómester készítette. /Szatmárudvari: nyilvános megemlékezés, emlékműállítás - 50 év után. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./
2000. március 20.
Sepsiszentgyörgyön ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki szervezete. Az eseményre a háromszékiek mellett Hargita, Maros és Brassó megyei sorstársak is eljöttek. Megállapíthatták, hogy az 1989 decembere utáni kormányok szemmel láthatóan mellőzik őket. A megjelentek szorgalmazták: össze kell gyűjteni minden emléket, minden visszaemlékezést, hogy az utókor megismerhesse az ő kálváriájukat. A háromszéki VPFSZ 1990. március 11-én alakult meg a sepsiszentgyörgyi Dózsa Klubban. Az eltelt évtizedről Török József elnök kifejtette: Elvárásaink nem teljesültek, egykori hóhéraink közöttünk járnak, köszönik, jól vannak, s félő, hogy az 1989 utáni posztkommunista Romániában a nehezen alakuló demokrácia megtörik. - Az eltelt tíz év alatt a megye több helységében állítottak emléket a kommunista diktatúra alatt meghurcolt és kivégzett sorstársaknak. Kapcsolatot tartanak a romániai központi és fiókszervezetekkel, valamint a magyarországi bajtársak szövetségeivel. Török József amiatt méltatlankodott, hogy éppen az új hatalom faragot le azokból a jogokból, amelyeket az Iliescu-időszakban kaptak. - A VPFSZ megyei, illetve helyi szinten jelölteket indít a helyhatósági, illetve az előválasztásokon. Török Józsefet a megyei, Váncsa Árpádot és Puskás Attilát a sepsiszentgyörgyi tanácsba szeretné bejuttatni a szövetség. A hozzászólók között volt "a földbirtokos osztály utolsó mohikánja", a tizenöt évi dobruzsai száműzetést megélt, 92 esztendős Beczássy István, aki szerint az RMDSZ-vezetés "cserbenhagyta a falut", hogy Dálnokon nyolc éve sem szenátor, sem parlamenti képviselő nem járt, emiatt az érdekképviselet népszerűségvesztése érthető. A csíkkozmási Máthé Antal, a Pusztai-csoport egyik tagja sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az előző választásokon Hargita és Kovászna megye 90 százaléka a Romániai Demokratikus Konvenció mellé állt, amely azonban hátat fordított támogatóinak, s hogy az emberek nem ismerik az ő hajdani csoportjának valódi történetét. A Vargyason élő Lőrincz Károly a Szoboszlay-perben kivégzett tíz társára emlékezett, Zsók László pedig reményét fejezte ki, hogy a tízéves évforduló után lesz 20. és 30. születésnap is, s hogy a valós történeteket még nem nagyon ismerő ifjúság soraiban lesz majd, aki ápolja a hagyományt. /(benkő): Tízéves a VPFSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./
2000. május 17.
A kommunista diktatúra áldozatainak és üldözötteinek állít emléket a Volt Politikai Foglyok Szövetsége Csíkszeredában, a Temesvári Sugárúton. Az emlékművet máj. 20-án fogják leleplezni. A leleplezésre váró emlékmű Nagy Ödön csíkszeredai képzőművész alkotása. /(Daczó Dénes): Szoboravató Szeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
